Tájékoztató a laparoszkópos vakbélműtétről

A féregnyúlvány (appendix) a vékony- és vastagbél találkozásánál, a vastagbél kezdeti szakaszán lévő kis, vak, kisujjszerű kiöblösödés, melynek mai tudásunk szerint nincs élettani szerepe. Ismert a krónikus appendicitis fogalma is, de a vakbélgyulladás általában egy akut, bakteriális fertőzés. A leggyakoribb sürgősségi sebészeti kórképnek számít a féregnyúlvány-gyulladás (helytelenül vakbélgyulladás). A gyulladás kiváltó okát legtöbbször nem ismerjük. Típusos tünetei a hányinger, hőemelkedés és a jobb alsó hasfélre lokalizálódó fájdalom és nyomásérzékenység. Az említettek ellenére gyakran a diagnózis teljes pontossággal nem megállapítható. Gyerekeknél, idős betegeknél és fiatal nőknél nem egyértelműen kimutatható a vakbélgyulladás. Először a beteget kikérdezzük panaszairól (felvesszük az anamnézist), majd egy fizikális vizsgálatot és laboratóriumi vizsgálatot végzünk (fehérvérsejtek, CRP). További vizsgálatokat, mint az ultrahangot vagy a CT-t, csak kivételes esetekben használunk. Ezek kizárják más betegségek lehetőségét, amelyek hasonló klinikai képet mutatnak. Biztonsággal csak a műtét során lehet megállapítani, mivel számos egyéb kórkép (nőgyógyászati gyulladás, méhen kívüli terhesség, bélgyulladás, vesekövesség stb.) járhat hasonló tünetekkel.

A gyulladt vakbelet kizárólag úgy gyógyíthatjuk, ha a vakbelet eltávolítjuk. A műtét nyitott, hagyományos vágással, illetve több kis vágással, laparoszkópos technikával végezhető el. A laparoszkópos technika előnye, hogy az operáció után kisebb a fájdalom, a kozmetikai eredmény pedig jobb. Technikai okok miatt nem minden betegnél alkalmazhatunk laparoszkópos műtétet.

A műtét előtti konzultációt minden esetben részletes kivizsgálás előzi meg. Először korábbi betegségeiről, műtétjeiről kérdezzük, utána a jelenlegi betegségével kapcsolatos panaszairól. A konzultáció során az orvos részletes tájékoztatást ad a betegnek állapotáról és annak kezelési lehetőségeiről. Ekkor esik szó a javasolt műtét típusáról, a műtéthez szükséges laboratóriumi, esetleg egyéb kiegészítő vizsgálatokról, a műtéti érzéstelenítés fajtáiról, a lehetséges szövődményekről, az otthoni ápolási teendőkről, a gyógyulás szakaszairól és a gyógyulás során felmerülő esetleges problémákról. A felvilágosítás során elhangzik minden információ, amely szükséges a beteg számára annak eldöntéséhez, hogy milyen kezelési módot, illetve műtétet válasszon.

A vizsgálat végén a teljes körű szóbeli felvilágosítás megtörténtét a beteg a tájékoztató jegyzőkönyvének (vizsgálati lap) aláírásával igazolja.

Ha előjegyzés alapján, altatásban végezzük el a műtétet, a műtét napján egyeztetett időpontban megjelent beteg hozza magával az otthonában kitöltött Betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozatot, a megbízási szerződést és az altatási tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot.

Mellkasröntgent, EKG-t, laborleleteit, papucsot, hálóinget (pizsamát). Vállalnia kell az otthoni sebkezelést és a megbeszéltek szerinti műtét utáni teendőket. Ha altatásban vagy helyi érzéstelenítéssel kombinált altatásban történik a műtét, az altatóorvos is megvizsgálja.

Fontos!

Ha a műtétet altatásban végezzük, az operációt megelőző napon éjfélig szabad csak ételt és italt fogyasztani, mivel az altatást kizárólag teljesen éhgyomorral lehet elvégezni!

A rendszeresen szedett gyógyszereket a szokott időben és dózisban vegye be - a reggeli orvosságot kevés folyadékkal, otthonában indulás előtt. Amennyiben van olyan gyógyszere, amelyet napközben is szednie kell, azt hozza magával a klinikára!

A vakbélműtétet altatásban végezzük. A köldök mellett egy kis metszésen keresztül vezetjük be a hasüregbe az optikát (laparoszkópot), aminek a végén kamera található. A többi nyílásba is bevezetjük a további szükséges eszközöket. Hogy a betekintést javítsuk, a hasat megtöltjük szén-dioxiddal. A féregnyúlvány gyökerét eltávolítjuk. Ha a vakbél alapja már szabad, lezárjuk műanyag klipekkel, amelyek között átvágjuk és leválasztjuk a féregnyúlványt.

A laparoszkóp részletgazdag képeket vetít egy képernyőre, háromszoros nagyításban, így a sebészünk biztonsággal megtalálja és eltávolíthatja a gyulladt féregnyúlványt.

A műtét kb. 1-3 órát vesz igénybe.

Általában a betegek a műtét után gyorsan térnek vissza a mindennapi tevékenységükhöz: már a műtét napján kikelhetnek az ágyból, másnaptól fokozatosan térnek vissza a normális étrendhez.

Körülbelül 2 hétig kellemetlen hasi diszkomfort érzése lehet. Több hétig is eltarthat, mire a bélmozgása visszarendeződik. A műtét utáni kórházi megfigyelési idő kb. 1-3 nap, varratszedés 8-10 napon. A teljes értékű munkaképesség a műtét utáni 5-6 hét után várható.

Egy orvosi beavatkozás sikere és kockázatmentessége nem minden esetben garantált. A súlyos műtéti szövődmények a fertőzés (tüdőgyulladás), a vénás trombózis (vérrögképződés), a tüdőembólia (érrögök elakadása), szomszédos területek (ér, belek, húgyhólyag sérülései) nagyon ritkák a műtétet megelőző részletes vizsgálat és a kórházi tartózkodás alatt történő védelmi intézkedések miatt. A szövődmények, a vérömleny és az utóvérzés kialakulása is a minimálisra csökken ennél a műtéti technikánál, és sokkal ritkább, mint a nyílt műtétnél. Az operáció után a beteg fájdalmat érezhet a vállában, ez a szén-dioxiddal való feltöltés mellékhatása, és néhány nap után magától elmúlik. A laparoszkópia gyakran végzett eljárás, és a súlyos szövődmények ritkák. Kisebb szövődmények 100 esetből körülbelül 1-2 esetben fordulnak elő laparoszkópiát követően. Általában nem súlyos szövődmények a sebfertőzés, húgyúti fertőzés, de néha antibiotikus terápiát vonhat maga után. Korai szakban kisebb vérzés és véraláfutás a metszés körül, vállcsúcsfájdalom (a has felfújására használt gáz okozta), míg későbbi szakban posztoperatív sérv alakulhat ki a belépési portok helyén. A tapadások romlása is előfordulhat.

Az általános szövődmények, mint pl. fertőzések, trombózisok, embóliák, szomszédos területek (ér, belek) sérülései az orvostudomány fejlődésének köszönhetően sokkal ritkábbakká váltak (1000-ből körülbelül 2 betegnél fordul elő). Ma már sokkal többet tehetünk ezek ellen. A súlyos szövődmények lehetnek különböző szervek (hólyag, méh, fő erek), belek sérülései, melyek ellátása a hasüreg megnyitását tehetik szükségessé és azonnali helyreállítást igényelnek. Azt is tudni kell, hogy a bélsérülések legfeljebb 15%-a nem kerül felismerésre a laparoszkópia idején.

A laparoszkóppal kezdett műtét során sérülés, vérzés vagy váratlan anatómiai helyzet hasonlóan szükségessé tehetik a has hagyományos megnyitását. Műtét alatti, utáni vérzés, vérömlenyek kialakulása, melyek néha ismételt beavatkozást tehetnek szükségessé.

Altatással kapcsolatos szövődmények lehetnek hányinger, hányás, allergiás reakciók az általános érzéstelenítőre. A dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás megnövelhetik a sebészeti beavatkozások, valamint az altatással kapcsolatos szövődmények kockázatát. Ezek közül bármelyik hatással lehet a gyógyulásra, megnövelve a tüdőgyulladás, sebfertőzés, vérrögösödés kialakulásának valószínűségét.